A papírfonással régi vágyam teljesült, olyan értelemben, hogy mindig is érdekelt maga a kosárfonás. Miután azonban számomra nem könnyen beszerezhető az alapanyag, és lássuk be hogy nulla kosárfonó tudás mellé az ember nem feltétlenül ruház be, lemondtam róla.
Azután jött a papírfonás, ami viszonylag kis költséggel is elkezdhető, belevágtam.
Az első próbálkozásom évekkel ezelőtt volt, Ez egy nagyjából 15*15 cm-es kis kosárka volt, és valahogy kínlódtam az elkészítése közben, de azért befejeztem. A végén narancs színű akrillal lefestettem, de nem lakkoztam, mert így is elég merev lett, miután sima géppapírból készült.
És valószínűleg pont ezért nem élveztem, mert a géppapír merev, nehéz vele dolgozni. Azon kívül valamiért arra törekedtem, hogy a sorok között ne legyenek rések, pontosabban hogy ne lehessen egyáltalán átlátni közöttük. Ezt nem tudom miért szeretném minden áron elérni, hiszen a vesszőből font kosarak sorai közt is van rés (azóta is próbálom ezt a törekvésemet leküzdeni).
Na a lényeg az, hogy évekig nem foglalkoztam a technikával, de azért nem hagyott nyugodni. Ennyi idő elteltével már sokkal több információ található a papírfonásról. A lehetőségek száma végtelen és bárki könnyen nekiállhat.
Én magam eddig nem túl sokat fontam, mert még mindig a horgolt játékok készítése a fő szerelmem, és mellette itt a transzferálás is, a legújabb pedig a felnőtt színezők világa. És hát én sem vagyok idő milliomos.
Na de hogy rövidebbre fogjam a szót, ilyen lett az első kosaram évekkel ezelőtt:
Most is használatban van, mini tűzőgépet, radírt, jegyzettömböt tartok benne.
Ez a kosár már sokkal frissebb. Napilapokból készült, és mivel nem lapultak ki a papírszálak sokkal jobban tetszik.
Festést, lakkot nem kapott, a férjemnek tetszett így, hogy látszik miből készült.
A befejezését elrontottam, ha ez a képen annyira nem is látszik. Ettől függetlenül nagyon megszerettem ezt a kis kosarat.
Mostanság az éppen aktuális horgolt figurám darabjait tartom benne.
Ez pedig már a legfrissebb kosaram, ami elég nagy lett, úgy 30*40 cm nagyságú.
Úgy készült, mint a Luca széke, mindig félretettem valami sürgősebb teendő miatt, és menet közben rájöttem, hogy erősebb pálcákat kell készítsek legközelebb. Ezek ugyanis kb. 7 cm széles papírcsíkokból készültek, de egy ekkora kosárnál ez fonás közben nem tűnt stabilnak.
Ehhez a kosárhoz előre festett pálcákat használtam, a barnát festékboltban kapható fapáccal (porból hígítottam) színeztem, a lilát pedig krepp papírral.
Itt még nincs átkenve faragasztóval (attól keményebb, stabilabb lesz a kosár).
Most az íróasztalomon van, rengeteg "kacatomat" elnyeli.
Nos, a papírfonásban egyenlőre eddig jutottam, terveim még vannak vele, és bőven van hova fejlődnöm.
