Régi vágódeszkám új élete, első rész

Régi vágódeszkáim kiselejtezésre kerültek, éppen ideje volt már. Vettem helyettük másikat, ezeket pedig úgy gondoltam hogy a lakás díszeivé alakítom.

Első lépésként megkértem a férjemet hogy csiszolja át őket szalagcsiszolóval, mégiscsak használt deszkákról van szó. Ezután portalanítottam őket, és nekiláttam az első darabnak.

Sokat tanultam a készítése során, és vannak rajta hibák, de első darabnak szerintem nem lett rossz. Persze a következőn már nem követem el ugyanezeket a hibákat.

Portalanítás után a deszkát lefestettem fekete festékkel. Száradás után egy gyertya élével belehúztam néhány részébe, főként az éleken mentem át, de a mintás felének a széleibe is beledolgoztam, és a hátlapján is viaszoltam.
Ezután két rétegben lekentem fehér festékkel (akril festéket használtam).
Teljes száradás után átcsiszoltam óvatosan azokon a helyeken, ahol a gyertyával viaszoltam. Itt szépen vissza is csiszolódott a fekete rétegig.

Ezután dekupázs technikával felragasztottam a muffinokat és itt követtem el az egyik hibát. A muffinok külön-külön darabok voltak, és az átfedéseknél sajnos ez látszik is.

Száradás után lelakkoztam, a lakk száradása után transzfer technikával felvittem rá a saját tervezésű logómat (bár lehet hogy ez még nem a végleges verzió), és ezt a részt újra lakkoztam.
Ezután már csak természetes anyagú rafiával és egy fa szív gombbal díszítettem. Ezeket ragasztópisztollyal rögzítettem.

Gyufásdoboz anyák napjára

Néhány nap és itt van az anyák napja. Én is elkészültem az ajándékokkal, bár már elég rég foglalkoztatott a dolog, végül csak az elmúlt néhány napban alakult ki bennem a kép, hogy mi is készüljön.

Ezt a gyufásdobozt, ami a "nagy" 6,5*11 cm-es méretekkel bír, alakult át, Fannikám fogja ajándékozni a mamának. Éppen ezért ez a poszt csak anyák napja után fog megjelenni a blogon, mert a Kriszti mama olvasója a blognak, és nem szeretném idő előtt "lelőni a poént".

Lényegében a gyufásdoboz belsejét lefestettem akril festékkel, a külsejét lilával (ezt úgy kevertem ki), a belsejét rózsaszínnel. A Boldog Anyák Napját feliratot transzferáltam, a szokásos módon. Ezután lelakkoztam. A szíveket dekorgumiból vágtam ki sablonok segítségével, és egyszerű hobbi ragasztóval rögzítettem őket az alapra. A gombokat szintén ragasztottam.
A belsejében ezen kívül egy laminált lapon egyedi versike kapott még helyet, ezt itt most nem mutatom meg (saját iromány).






A külsejét szintén lefestettem lila akrillal. Száradás után a fehérre festett részek alatt lekentem egyfázisú repesztőlakkal. Repesztőlakkot egyébként most használtam először. Miután megszáradt, ráfestettem egy rétegben fehér akril festékkel. Száradás közben szépen megrepesztette a lakk a fehér festéket. Ezután ismét vártam míg megszárad.
Szalvéta technikával kerültek rá a levendulák, minden oldalára tettem levendula mintát. Ismét száradás. Azután lakkozás.



A lakk száradása után a lila-fehér kockás szalagból kis masnit kreáltam, ez egyébként nem is volt olyan könnyű. Szerencsére volt itthon lila cérnám, ami színben passzolt a szalaghoz, azzal megkötöttem a masnit középen.
Ezután a mini gombot ugyanezzel a cérnával felvarrtam a masnira.
Az egészet hobbi ragasztóval rögzítettem a gyufásdobozra.









Így leírva elég sok lépésnek tűnik ennek a kis doboznak az elkészítése,
de minden fázis viszonylag kevés munkával járt. Mindig alvásidőben
fordítottam rá egy kis időt.
Meg kell mondjam, hogy menet közben alakult bennem a kép, és volt
olyan szakasz, amikor nem tetszett egyáltalán. Ilyenkor mindig azért
folytatom az aktuális projektet, mert tudom, hogy az összkép mást fog
mutatni.

Nem lett tökéletes, vannak benne apró hibák, ennek ellenére a végeredménnyel elégedett vagyok. Nagyon remélem, hogy a Mama is örülni fog neki, amikor megkapja.

Anyák napi levendula, az elmaradt kép

Ahogy megigértem, mutatok olyan képet is, ahol már beültettem a cserepet levendulával.
És azt is leírhatom, hogy tetszettek az anyák napi ajándékaink a megajándékozottnak. Ma este átadtuk őket.
Ilyenkor azt érzem, hogy érdemes volt rászánni az időt az elkészítésükre.

Levendulás virágcserép Anyák napjára

 Ezt a virágcserepet én fogom ajándékba adni Anyák napjára. Az elkészítése nem volt túl bonyolult, és itt még hiányzik belőle a levendula tő. Az kerül ugyanis bele.
Első lépésként lefestettem a lila részeket, ezt akril festékekből kevertem ki. Fehérrel 2 réteget vittem fel a cserép alsó részére, így takart teljesen.
Száradás után, a levendulás szalvétából kivágott részeket dekupázs technikával ragasztottam fel.
Na ebben a fázisban vannak apróbb hibák, és aki elmélyültebben foglalkozik a dekupázs művészetével, az biztosan észre is veszi ezeket.
Először is, bár ez a képen lehet hogy nem látszik, nem simult ki teljesen a szalvéta. Másodszor pedig látszik, hogy a levendulás kép egy picit meg is sérült. Ebből is látszik, hogy van még mit tanulnom a dekupázs területén.

Ezután a pici feliratot transzfer technikával vittem fel, a szokásos módon. Vagyis: kinyomtattam lézernyomtatóval tükrözve, transfer solution volt az átvivő anyag, szépen átdörzsölgettem.
Ezután már csak a lakkozás volt hátra.

A levendulát még nem ültettem bele, majd azzal is készítek egy képet, és megosztom veletek.

Remélem, hogy tetszeni fog a gazdájának is, a hibáktól eltekintve is, végül is szívem-lelkem beletettem.

Dekoupage ceruzatartó

Szintén tavaly év végén készítettem, és nem lett tökéletes, de végül megszerettem.
Az íróasztalomat díszíti.
A fa alapot a helyi hobbi boltban szereztem be, a szalvétát szintén.
A dekoupage technikájáról nem írok, rengeteg fellelhető anyag van róla a neten.

Kulcstartó szekrényke

   A közeli kreatív hobbi boltban vásároltam egy nyers kulcstartó szekrénykét, ami nem felelt meg teljesen az igényeimnek, ezért kissé átalakítottam:

Így nézett ki a szekrényke, már eleve az alma formájú kivágás sem tetszett.

  Akril festékkel festettem le, az oldalait feketére, az ajtaját pedig sötét cseresznye színre, melyet úgy kevertem ki.
   Azért ezeket a színeket választottam, mert az előszoba bútor is ilyen szín-összeállítású.

 Az alma formát egy nagyon vékony falappal fedtem le, amit krémszínűre festettem, és dekupage technikával díszítettem.
  A falap tulajdonképpen annyira vékony, hogy bútorok színéhez (funérozásához) használják, teljesen véletlenül kaptam egy ilyen üzemből pár darabot még évekkel ezelőtt, és elraktam, bár nem tudtam hogy mire fogom használni. Hajlítható, vágható akár ollóval is, könnyű vele dolgozni.
   Nem tudom, hogy lehet-e kapni valahol ilyet.

És ez lett a végeredmény.