Anyák napi levendula, az elmaradt kép

Ahogy megigértem, mutatok olyan képet is, ahol már beültettem a cserepet levendulával.
És azt is leírhatom, hogy tetszettek az anyák napi ajándékaink a megajándékozottnak. Ma este átadtuk őket.
Ilyenkor azt érzem, hogy érdemes volt rászánni az időt az elkészítésükre.

Horgolt Bogyó

Egy ismerősöm kérésére készült el Bogyó és Babóca. A kérés az volt, hogy fogják egymás kezét, ugyanis egy kislány fogja kapni a hamarosan megszületendő kistestvérétől tesóajándékként. Babóca máskor is készült már nálam, de Bogyó most először. Krisztimaci mintája alapján készült, a mintát itt megtaláljátok.

Annyit változtattam csak rajta, hogy a pocak részen picit szaporítottam még pluszban, így nekem jobban hasonlít a meséből jól ismert Bogyóra.

 És itt láthatjátok őket kézen fogva:

Remélem hogy a kislánynak is tetszeni fog.

Ajándékot kaptam!

Tegnap este, egy baráti, vagy nagyon jó ismerős házaspárnál vacsoráztunk. És a barátnőmtől ezt a kis szőlőprést kaptam ajándékba. Csak úgy, mert Neki kettő volt, és mert ilyen jószívű.
Régóta tetszett nekem is a pici prés, de sosem találkoztam össze vele piacon, vagy egyéb helyeken. Így nem vettem sosem.
Azért külön öröm ez nekem, mert nagyon szeretem a konyhai kütyüket. Ez a kis prés egyébként kiválóan működik, nagyjából 2-3 fürt szőlő fér bele egyszerre.

Ezer köszönet érte Anna!

Levendulás virágcserép Anyák napjára

 Ezt a virágcserepet én fogom ajándékba adni Anyák napjára. Az elkészítése nem volt túl bonyolult, és itt még hiányzik belőle a levendula tő. Az kerül ugyanis bele.
Első lépésként lefestettem a lila részeket, ezt akril festékekből kevertem ki. Fehérrel 2 réteget vittem fel a cserép alsó részére, így takart teljesen.
Száradás után, a levendulás szalvétából kivágott részeket dekupázs technikával ragasztottam fel.
Na ebben a fázisban vannak apróbb hibák, és aki elmélyültebben foglalkozik a dekupázs művészetével, az biztosan észre is veszi ezeket.
Először is, bár ez a képen lehet hogy nem látszik, nem simult ki teljesen a szalvéta. Másodszor pedig látszik, hogy a levendulás kép egy picit meg is sérült. Ebből is látszik, hogy van még mit tanulnom a dekupázs területén.

Ezután a pici feliratot transzfer technikával vittem fel, a szokásos módon. Vagyis: kinyomtattam lézernyomtatóval tükrözve, transfer solution volt az átvivő anyag, szépen átdörzsölgettem.
Ezután már csak a lakkozás volt hátra.

A levendulát még nem ültettem bele, majd azzal is készítek egy képet, és megosztom veletek.

Remélem, hogy tetszeni fog a gazdájának is, a hibáktól eltekintve is, végül is szívem-lelkem beletettem.

Transzferált kép, bicikli és virágok

Egy ideje birizgálta a fantáziámat ennek a képnek az elkészítése. Végül elkészült és azóta is nagyon tetszik. Egy egyszerű, szélezetlen falapra készült, amin mint látjátok, még egy kis repedés is van, ez külön tetszett benne. A falapot egyébként a férjemtől "kunyeráltam". Nemrég ilyen fával dolgozott, ez neki hulladék lett volna. Gyorsan megkértem, hogy ezt és még egy kisebb darabot csiszoljon át nekem, ha már kezében van a csiszológép. Kedves ember a férjem, rögtön megcsiszolta, megkérdezte, hogy mi lesz belőlük. Mondtam Neki, hogy még nem tudom.
1-2 hét alatt kialakult bennem ez a kép, a nagyobbik, kb. 20*30-as falapra álmodtam rá.
Első lépésként akril festékkel lefestettem, kikevertem ezt a halványsárga színt, és egy rétegben lefestettem. Direkt nem két réteg festék került rá, mert úgy gondoltam, hogy picit vissza fogom csiszolni, de ez végül nem történt meg. Viszont az egy réteg festék is elég szépen takarta az alapot.
Száradás után a transzferáltam a képet. A kép szerkesztve van, a bicikli, a pecsétek, a háttérben látható írás egy képre van összeszerkesztve, így sokkal könnyebb volt a dolgom. A szerkesztést nem én készítettem, a képet már így kaptam, és ezúton köszönöm annak, aki megszerkesztette.
Amire a transzferálás során figyelni kell, az az, hogy tényleg mindig kevés transzfer folyadékot vigyünk fel a papír hátoldalára, mert különben megmarja, feloldja a festéket.
A transzfer megszáradása után szalvétatechnikával rákerült a virágokkal teli kanna. Ezen kívül a bicaj kosarában a virágokat akril festékkel átfestettem.
Száradás után már csak lakkoztam, és el is készült a lakás új dísze.
A végeredmény még a férjemnek is tetszik, és ez külön öröm számomra.

Horgolt Anna, az Anna, Peti, Gergő sorozatból

Biztosan sokan ismeritek az Anna, Peti, Gergő sorozatot, amit Bartos Erikának köszönhetünk. Ez a figura elméletileg Anna, a bátyám kislányának készült tavaly télapóra. A mintája megegyezik Babóca mintájával, kivéve, hogy nincs katica páncélja, szarvacskái, kicsit több a haja, és mások a színei.
Egyenlőre Peti és Gergő nem készült el, és nem vagyok benne biztos hogy elkészülnek e valamikor is. A gyerekek igényeit nehéz követni, most éppen Mazsola és Tádé mánia van nála.

Csokitorta

A férjem születésnapjára készült, tulajdonképpen a receptje megegyezik az egyszerű csokis piskóta receptjével, amit egy korábbi posztomban közzé tettem, így azt most nem írom le újra.
A piskótát félbe vágtam, megtöltöttem a krém nagyobbik részével. A maradék krémből kentem a tetejére is, és az oldalára is, valamint habzsákba töltve a szélét is megdíszítettem. Ezután az ostyarudakat méretre vágtam, körberaktam vele a torta oldalát.
Csokit olvasztottam kevés étolajjal, hagytam hűlni, és amikor már csak langyos volt, ráöntöttem a torta tetejére (így a krémben nem olvad meg a vaj). Elegyengettem, és rögtön felraktam rá a csíkos ostyarudakat és a táblát.
Szerintem elég jól sikerült, a férjemnek is tetszett, a csokitortát pedig egyenesen imádjuk a családban.

Cserépfigura készítés 4: Világító torony

Ez egy picit más, mint az eddigi figurák. Ez a világítótorony valóban világít, a beépített solar lámpának köszönhetően.
A festés volt itt is az első lépés, szintén két rétegben,akril festékkel készült. A cserepeket egymásra raktuk fejjel lefelé, és egy vékony menetes szárat keresztül böktünk a középső lyukakon (az összes cserépen keresztül), úgy hogy a földbe is viszonylag hosszan belemenjen. Lényegében ez tartja a helyén a cserepeket.
Egy műanyag cserépalátét közepét kilyukasztottuk, így a szolár lámpa szára (a lebökéshez használt szárrész nélkül), pont átment rajta is és a felső agyagcserép lyukán is. Magát a műanyag alátétet sziloplaszttal rögzítjük a cseréphez.
A világító torony "korlátja" bogárrácsból készült, ez műanyagból van, az ácsok és tetőfedők használják. Gondolom barkácsboltban lehet kapni, de ebben nem vagyok biztos. Ezt a férjem segített méretre vágni és szintén sziloplaszttal került rögzítésre.
A solár lámpát az OBI-ban találtuk, pont ilyet szerettünk vona.

Cserépfigura készítése 3: Cseréplány

Az egyik kedvenc cserépfigurám ez a cseréplány lett. Az elkészítés menete semmiben nem tér el a cserépfiúétól, annyi a különbség, hogy ez a figura sokkal nagyobb lett. A lábaitól a feje tetejéig kb. 80-100 cm magas lett.
A festés itt is szabad kézzel készült, ez ügyben csak az ügyességünk szab határt. Persze ha sablonokkal dolgozunk, akkor még az sem.

A lényeg az, hogy saját magunknak tessen az, amit készítünk Ez szerintem mindenféle tevékenységre igaz. Bármilyen hobbit is választotok, az kellemes időtöltést és kikacsolódást jelentsen.

Visszatérve a cserépfigurára, tervezem, hogy készül neki egy pár is, idővel sorra kerül biztosan. De biztosan nem vagyok egyedül azzal, amikor azt mondom, hogy túl sok mindent szeretnék kipróbálni, mindenféle kreatív dolgokba szeretnék belekóstolni.

Cserépfigura készítés 2. - Cserépfiú

Ez a cserépfiú nagyjából 30-35 cm magas összességében, az agyagcserepeket egy barkácsáruházban válogattam hozzá össze. De kertészetekben és hobbi boltokban is van bőven választék. Sőt, szerintem ha ennél kisebb figurát szeretnénk, hobbiboltban érdemesebb körülnézni.

A menete nagyjából ugyanaz volt, mint a gombánál, első körben megfestettem a cserepeket, két réteg akril festékkel. Száradás után itt azonban nem sziloplaszttal lett ragasztva, hanem mint látjátok is, sárga zsineggel kötöttük meg. És ebben már a férjem segített, mert amikor elképzeltem a figurát, maga az összeállítása nem volt teljesen tiszta a fejemben. Tudtam, hogy majd valahogy zsinórral lesz rögzítve, de hogy hogyan?
És akkor jött a férjem, az ő probléma megoldó képességével, és néhány szög segítségével, amiket keresztben rakott a cserepekben, rögzítette egymáshoz a darabokat.

Fanninak ezek a cserépfigurák a kedvenc darabjai. Szinte kiugranak a virágok zöldjéből, élénk színeikkel vidámmá teszik az udvart. Szerintem bárki elkészítheti őket, ötletből számtalan található az interneten. Még én is tervezem, hogy a meglévő négy darabon kívül készítek párat, de mindig újabb és újabb ötletek kavarognak a fejemben, így hát muszáj szelektálnom.

Hóember a konyhámban, avagy dekorgumi hóember a hűtőre

December elején már nagyon el szokott kapni a "karácsony láz". Ilyenkor kikerülnek a téli, és karácsonyi díszek, a mindenféle télapók és hóemberek. Biztos hogy ezzel a jelenséggel nem vagyok egyedül, ez része az ünnepre való hangolódásnak. Ezt a díszt a hűtőre még akkor készítettem el, amikor Fannimat vártam. Lényegében nagyon egyszerű, kell hozzá fekete, fehér, narancs, piros és sárga dekorgumi, hobbiragasztó és mágnes (én lapmágnest használtam).
Méreteket szándékosan nem írok, másmilyen hűtőkre más mérettel készíteném.
Az elkészítéséhez úgy álltam neki, hogy sima fénymásoló papírra felrajzoltam a darabokat: szemet, orrot, a száj korongjait, és a sál darabjait.
Szemre benéztem a hűtőhöz az arányokat, és ezután rajzoltam fel a darabokat dekorgumira, és vágtam ki.
A kész darabokra lapmágnes darabokat ragasztottam, a dekorumi könnyű súlyát ez is simán megtartja, és nem áll el a hűtő síkjától.
A sál hosszabb rész két darabból áll össze, mert én csak A4-es nagyságú dekorgumi lapokat tudtam beszerezni a helyi hobbi boltban.

Horgolt méhecske a Gombolyag magazinból

Akik horgolnak vagy kötnek, esetleg mindkettőt művelik, biztosan ismerik a Gombolyag magazint Nekem az egyik kedvenc újságom. Ennek a kedves méhecskének a mintája ennek a magazinnak a 2015/02 számában jelent meg. A minta tartalmaz még katicához és pillangóhoz való módosításokat is. A tervezője Pribékné Szántó Anna, a kreamojza.blogspot.hu tulajdonosa.
A blogot magát megtaláljátok itt, és ajánlom figyelmetekbe.

Nagyon jó a mintaleírás, könnyen elkészíthető, és egy kedves kis méhecske a végeredmény. Én ezt a zümit egy kolléganőm kérésére, a kisfiának készítettem el, Fanninak is nagyon tetszett, így nem kizárt, hogy készül még belőle.
Nekem személy szerint a méhecske, és a pillangó is tetszik.

Esztergált baseball ütő

Ez a bejegyzés egy kis büszkélkedésről szól. A férjem új hobbija a faesztergálás, amit szerintem már évek óta tervezget. De ezt úgy képzeljétek el, hogy magát az eszterga gépet nem megvásároltuk, hanem a férjem készítette el. Megnézett egy rakás videót, elolvasott néhány szakkönyvet, hozzáadta a saját ötleteit, és összerakta.

Késkészletet rendeltünk hozzá egy szerszámkereskedésre szakosodott webáruházból, ezek jó minőségű, éltartó kések.
Az esztergakések élezéséhez a vizes köszörűt szintén a férjem rakta össze.
Igaz, hogy maga a köszörűkő az én munkahelyemről származik, de persze van, amit házilag nem lehet elkészíteni.

Így aztán minimális ráfordítással, a férjemnek új hobbija van, és ilyen szép dolgokat tud készíteni, mint amit a képen is láttok.
Nagyon büszke vagyok rá.